Varga Béla Városi Kulturális Központ

        "Helyiérték"

Gondolkodók és Alkotók Regionális Egyesületének

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓJA

2004.

SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ

Az egyszerűsített beszámoló, illetve a közhasznú egyszerűsített beszámoló mérlegének előírt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél

1. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)
A. Befektetett eszközök                                                       436.390 Ft
I. Immateriális javak                                                                        0 Ft
II. Tárgyi eszközök                                                                436.390 Ft
III. Befektetett pénzügyi eszközök                                                    0 Ft

B. Forgóeszközök                                                                447.057 Ft
I. Készletek                                                                                   0 Ft
II. Követelések                                                                                0 Ft
III. Értékpapírok                                                                              0 Ft
IV. Pénzeszközök                                                                447.057 Ft
Eszközök összesen                                                            883.447 Ft

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)
C. Saját tőke                                                                      1.191.031 Ft
I. Induló tőke/Jegyzett tőke                                                                        0 Ft
II. Tőkeváltozás/Eredmény                                                                        0 Ft
III. Lekötött tartalék                                                                                   0 Ft
IV. Tárgyévi eredmény (közhasznú tevékenységből)      minusz 279.566 Ft
V. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből                                   0 Ft
D. Tartalék                                                                                         0 Ft
E. Céltartalékok                                                                                  0 Ft
F. Kötelezettségek                                                                              0 Ft
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek                                                  0 Ft
II. Rövid lejáratú kötelezettségek                                                    0 Ft
Források összesen                                                           883.447 Ft

Költségvetési beszámoló 2004

			Egyenleg
Tárgyi eszköz	436.390	-	436.390
Bank	10.241.721	9.830.169	411.552
Pénztár	6.484.626	6.449.121	35.505
			883.447
Előleg	180.000	180.000	-	0
SZTK	-	-	-	-
SZJA	-	-	-	-
Előző évi pénzügyi egy.	-	1.163.013	-	1.163.013
	17.342.737	17.622.303	279.566	1.163.013

  Vagyonfelhasználás kimutatása:

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)
A. Befektetett eszközök                                                        436.390 Ft
I. Immateriális javak                                                                         0 Ft
II. Tárgyi eszközök                                                                436.390 Ft
III. Befektetett pénzügyi eszközök                                                    0 Ft

B. Forgóeszközök                                                                 447.057 Ft
I. Készletek                                                                                    0 Ft
II. Követelések                                                      0 Ft
III. Értékpapírok                                  0 Ft
IV. Pénzeszközök               447.057 Ft
Eszközök összesen                                                               883.447 Ft

3. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

  A közhasznú egyszerűsített beszámoló közhasznú eredménylevezetésének előírt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezetnél

A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (I+II) 12.443.299 Ft
  I. Pénzügyileg rendezett bevételek (1+2+3+           12.443.299 Ft
  1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás                  0 Ft
  a) alapítótól
  b) központi költségvetésből
  c) helyi önkormányzattól
  d) egyéb
  2. Pályázati úton elnyert támogatás                         5.100.000 Ft

                                   Központi: 3.180.000 Ft, Önkormányzati 1.920.000 Ft
  3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel                    0 Ft
  4. Tagdíjból származó bevétel                                       40.000 Ft
  5. Egyéb bevétel                                                     7.303.299 Ft
  II. Pénzbevételt nem jelentő bevételek                                                            0 Ft

B. Vállalkozási tevékenység bevétele (1+2)
  1. Pénzügyileg rendezett bevételek                                      0 Ft
  2. Pénzbevételt nem jelentő bevételek                                  0 Ft

C. Tényleges pénzbevételek (A/I+B/1)                   12.443.299 Ft

D. Pénzbevételt nem jelentő bevételek (A/II+B/2)                0 Ft

E. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1+2+3+4) 12.722.865 ft
  1. Ráfordításként érvényesíthető kiadások                   .722.865 Ft
  2. Ráfordítást jelentő eszközváltozások                                   0 Ft
  3. Ráfordítást jelentő elszámolások                                        0 Ft
  4. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások                       0 Ft

F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (1+2+3+4)           0 Ft
  1. Ráfordításként érvényesíthető kiadások                             0 Ft
  2. Ráfordítást jelentő eszközváltozások                                 0 Ft
  3. Ráfordítást jelentő elszámolások                                       0 Ft
  4. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások                      0 Ft

G. Közhasznú tevékenység eredménye (1+2)     mínusz 279.566 Ft
  1. Tárgyévi pénzügyi eredménye (A/I–E/1–E/4)            -279.566 Ft
  2. Nem pénzben realizált eredménye (A/II–E/2–E/3)               0 Ft

H. Vállalkozási tevékenység                                     0 Ft
  1. Tárgyévi adóalapot jelentő pénzügyi eredménye (B/1–F/1)                       0 Ft
  2. Egyéb tárgyévi pénzügyi eredménye (–F/4)                                               0 Ft
  3. Nem pénzben realizált – adóalapot jelentő – tárgyévi eredmény            0 Ft
  4. Adózás előtti eredmény ( ± 1 ± 3)                                                                0 Ft

I. Összes pénzügyi eredmény ( ± G/1 ± H/1–H/2) mínusz 279.566 Ft

J. Adófizetési kötelezettség                                              0 Ft

K. Vállalkozási tevékenység tárgyévi adózott eredménye (H/4–J)       0 Ft

Tájékoztató adatok
A. Pénzügyileg rendezett személyi jellegű ráfordítások              0 Ft
  1. Bérköltség                                                                                          0 Ft
  ebből: – megbízási díjak                                                                       0 Ft
  – tiszteletdíjak                                                                                        0 Ft
  2. Személyi jellegű egyéb kifizetések                                                  0 Ft
  3. Bérjárulékok                                                                                       0 Ft

B. Pénzügyileg rendezett anyagjellegű ráfordítások        1.066.142 Ft

C. Értékcsökkenési leírás                                                    208.575 Ft

D. Pénzügyileg rendezett egyéb ráfordítások                 11.448.148 Ft

E. A szervezet által nyújtott támogatások (pénzügyileg rendezett) 0 Ft

Célszerinti támogatások kimutatása                                    5.100.000 Ft

Működési támogatás NCA DDRK                                               700.000 Ft

Eszközvásárlás, Mobilitás DDRISZI                                             50.000 Ft

Túraútvonal felfestése (2003-2004) Mobilitás DDRISZI                    39.000 Ft

Légrádi Antal Tehetségkutató Rockfesztivál (Önkormányzat)        120.000 Ft

Tűzugrás                                                                                 121.000 Ft

     (Mobilitás 60.000, Önkormányzat 50.000, magánszemély 11.000)

VIII. MÉTA Fesztivál                                                               1.380.000 Ft

     (Város 700.000, NKA 450.000, NKÖM 200.000, SMKözgyűlés 30.000)

V. „Jazz és a Bor fesztiválja”                                                   1.930.000 Ft

     (EJI 800.000, Város 700.000, NKA 400.000, SMKözgyűlés 30.000)

Punk Fesztivál Mobilitás DDRISZI                                              100.000 Ft

Jazz Klub koncertsorozat (2004-2005)                                        550.000 Ft

     (NKA 300.000, Város 250.000)

Luca Bál      (Mobilitás DDRISZI 60.000, Város 50.000)                          110.000 Ft

Egyéb támogatások 1 %                                                         155.000 Ft

Tagdíj                                                                                      40.000 Ft

Bank kamat                                                                               2.000 Ft

Egyéb bevétel                                                                      7.146.299 Ft

Mindösszesen:                                                                   12.443.299 Ft

Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások                                   0 Ft

Elnök                                                                                                         0 Ft

Alelnök                                                                                                      0 Ft

Igazgató                                                                                                    0 Ft

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

VISSZATEKINTÉS A NYÁRRA…

VII. MÉTA Fesztivál
Balatonboglár – 2003. június 7-8-9.

Fesztivál – áll a bál! (Riportok)

Milyen volt a VII. MÉTA Fesztivál Balatonbogláron? Hogy érezték magukat a résztvevők? Nehéz kérdések, a lelkekbe és a gondolatokba nem láthatunk, de az őszinte megnyilvánulások, a lelkes „kitörések”, s a bátorító jókívánságok új erőt adnak, hogy jövőre is megrendezzük a MÉTA Fesztivált, hogy újra együtt láthassunk a több, mint 900 népzenét és néptáncot kedvelő és művelő gyermeket, oktatóikat, patinás zsűrinket és nem utolsósorban a professzionális minőséget és szakmaiságot elénk varázsoló MÉTA Együttest.

A benyomásokról, érzelmekről, gondolatokról számol be e hangulatjelentés. Remélem jövőre csak „újra kell nyomtatnom” e gondolatokat.

A Gyermekkacaj Táncegyüttes – Nagyberény - két prominens képviselőjével beszélgetek.

- Hányadik alkalommal vesztek részt ezen a fesztiválonal?
- Azt hiszem – ha a kollégát is megkérdem – hatodszor vagyunk itt.
- És hogy tetszik Nektek ez a rendezvény?
- Szerintem magáért beszél. Ha hatodszor jövünk, akkor biztos, hogy csak tökéletes lehet. – Fenomenális! – én úgy gondolom!
- És hogy sikerül a gyerekeket motiválni? A mai világban, a tévé, a videó, a számítógép mellett, a mobiltelefonok világában elég nehéz lehet a gyerekeket bármi kreatív tevékenységre rábírni.
- Meg kell szerettetni a néptáncot, ezt az ízt meg kell velük éreztetni. Lehet, hogy a szülő először elhozza, de ha a gyerek megérzi ezt az „ízt”, érzi, hogy egy társasághoz, egy csapathoz tartozik és itt jó dolgokat tanul, egy dologért küzdünk – akkor ez fog menni, azt hiszem.


» Sziasztok lányok, merről érkeztetek, mióta és miért táncoltok?
»Győrből jöttünk, a Lippentő Táncegyüttes tagjai vagyunk, Fábián Fanni és Novák Rebeka. Tíz éve táncolunk, a csoport vezetője Kocsis Enikő személyes varázsa vonzott minket a néptánchoz, amit egyáltalán nem bántunk meg. Heti kétszer próbálunk, az ovisokkal együtt százhúszan vagyunk és a Gyermekek Házában próbálunk Győrben.
» S hadd kérdezzem meg, a szülők közt vannak táncosok?
»Persze, nagyon sok van, az én szüleim éppen nem táncoltak, de a többiek szülei közt rengeteg a táncos anyuka vagy apuka.
» Először vesztek részt a fesztiválon, vagy már voltatok itt, s van-e nálatok fürdőruha, s egyáltalán, milyen a szállásotok?
»Most először veszünk részt a fesztiválon, a szállás szuper, már fürödtünk is a Balatonban – elég piros a szemem -, ami ugye az éjszakai éneklésnek is köszönhető.

» Sziasztok, merről érkeztetek, mi a nevetek, ki a csoportvezetőtök?
»Fonyódról jöttünk, az Aranyhíd Táncegyüttes tagjai vagyunk, a vezetőnk Szalai Tünde, akit nagyon szeretünk. A koreográfiát Szabó Zsolt készítette, akit szintén nagyon kedvelünk.
» S merre léptek fel?
» Legutóbb Tabon voltunk, s különböző iskolai rendezvényeken, évnyitón, ünnepnapokon, évzárón is bemutatkozhatunk.
» Köszönöm, érezzétek jól magatokat, este táncház, gyertek vissza!
» Itt leszünk!


Nagy Zsolttal, Pórteleki Zoltánnal (Kóbi) és Gere Attillával, a MÉTA Együttes tagjaival beszélgetek.

- Szívesen jártok ide? Hány táncegyüttest kísértek? Merre jártok mostanában, mik a terveitek a közeljövőben?
- Nagyon szeretünk itt lenni, egy légkondi a teniszcsarnokban elkelne és néhány mesztic hölgyet sem utasítanánk vissza – mondja Nagy Zsolt.
- 39 táncegyüttest kísérünk, tehát mindet. Most van egy 20 koncertből álló koncertsorozatunk az országban – mivel 20 évesek vagyunk -, a Táncháztalálkozón volt az első, aztán megyünk Békéscsabára, Hajdúszoboszlóra, Debrecenbe, majd következik Szarvas, Csopak, Salgótarján, Győr. Az új lemezt mutatjuk be, összekapcsolva régi számokkal, főleg a mondanivalója szerint, nem is annyira tájegységileg rendszerezve – veszi át a szót Pórteleki Zoli. – Külföldön inkább az Állami Népi Együttessel lépünk fel.
- S az önálló táncházatok működik még a Somogyi Béla utcában, vagy mi a helyzet a táncházmozgalommal? Tart még a 80-as évek lendülete?
- A jó helyek kikoptak sajnos, de vannak jó kezdeményezések, kisebb klubokban, pizzériákban, ahol a tulaj elhivatottságot érez, kezd újjáéledni a műfaj. A fiatalok szeretik a népzenét, én a budafoki zeneiskolában tanítok – 18 brácsásom van -, de igaza van Havasréti Palinak, hogy ezekből a fiatalokból nem feltétlenül az utánpótlásunkat kell kinevelni, hanem azt a réteget, amely ennek a műfajnak a közönsége lesz, s amely ezt a kultúrát tovább viszi és megszeretteti a felnövekvő nemzedékkel.


Sipos Ferencet szeretném köszönteni Sopronból, aki tanítványaival a kezdetek óta – azaz hét éve - részt vesz a fesztiválon.

- Miért szerettek ide járni, mivel készültetek a versenyre?
- Nagyon jó barátok vannak itt, remek a hangulat, s vajdaszentiványi táncokkal érkeztünk az idén, a címe: „S mégis csak cigányok”.
- S hány gyerekkel dolgoztok, merre jártok az országban, mik a terveitek?
- Ebben a korosztályban 22-en vagyunk, egyébként a Pendelyes Táncegyüttesben hat korosztályban 120 gyerek ropja táncot, a legkisebbek most Somorján vannak a Katica Fesztiválon.
- És egyedül csinálod vagy vannak segítőid?
- Négyen vagyunk, egyébként Sopronban kilenc oktató van. Két művészeti iskola működik, s ebben táncol kb. 400 gyerek. Mi a zeneiskola néptánctanszaka vagyunk és van még a Cinege Művészeti Iskola. A kettőben az a közös, hogy mindegyik telephelye a Petőfi Sándor Általános Iskola, ahol én igazgatóként dolgozom. Legutoljára Németországban turnéztunk, decemberben pedig Belgiumban vettünk részt egy Európa-napon.
- Mesélj arról, hogy a mai világban, a számítógépek, mobiltelefonok világában hogy sikerül motiválni a gyerekeket a néptáncra, a népi kultúrára?
- Jó kérdés! Szerintem két dolog kell hozzá: hiteles emberek, akik mondják, mutatják, csinálják és rendszeres sok munka. És így észreveszik benne az értéket. Minden hónapban van egy táncházunk, előtte játszóház a gyerekeknek, szervezünk nagyobb fesztiválokat, évzáró koncert a Konferencia Központban, karácsonyi műsor.


- Szeretettel köszöntöm Kalász Zoltán alpolgármester urat, és Dr. Sziberth Lászlót, az oktatási és kulturális bizottság elnökét, Balatonboglár Város Önkormányzatának képviselőit! Hogy érzik magukat a fesztiválunkon, mivel tud segíteni a város az esemény megrendezésében?
- Gratulálunk a rendezőknek a hagyományteremtő rendezvényhez és hasonló jókat kívánunk a gyerekeknek is – mondja Dr. Sziberth László.
- Az önkormányzat támogatja a fesztivált, mint kiemelt városi rendezvényt, s én azt hiszem, hogy jó dolgot támogatunk.


- Tóth Attillát köszöntöm. Mi hozta erre a fesztiválra?
- Elsősorban a lányom szereplése, aki a fonyódi Aranyhíd Gyermektánccsoport lelkes tagja. A csapat az általános iskolában működik és idestova három éve táncol.
- S miért kezdett el táncolni a leány? Szülői ráhatás, tanári inspiráció?
- Szerintem inkább szülői, az édesanyja is „oszlopos” néptáncos volt a fonyódi gimnáziumban a 80-as években. A lányom szeret táncpróbákra járni, kétszer találkoznak a héten, kedden és csütörtökön, nagyon nem megterhelő, szeretettel csinálja, szívesen megy az idén másodszor megrendezésre kerülő tánctáborba is.


» Sziasztok lányok, merről érkeztetek, voltatok már Bogláron?
» Galgahévízről jöttünk, Pest megyéből. Másodszor veszünk részt a fesztiválon, nagyon jól érezzük magunkat, imádunk táncolni és itt fürdeni is lehet! Részt veszünk a futó méta bajnokságon és a pünkösdi király és királynőválasztáson is.
» Ki a főnök, milyenek a próbák, miért táncoltok?
» Balla Zoltán és felesége vezetik a táncegyüttest, a próbák kemények, heti kétszer két óra este hattól nyolcig. Mi egyébként saját akaratunkból határoztuk el, hogy táncolni fogunk.


- Nagyon nagy tisztelettel köszöntöm Dr. Gyenesei István urat, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökét, valamint Dr. Kovács Miklós urat, Balatonboglár város polgármesterét. Jól érzik magukat, hányadszor vannak itt, s egyáltalán: mit gondolnak a rendezvényről?
- Én a negyedik alkalommal vagyok részese ennek a fesztiválnak – kezdi Dr. Gyenesei István -, s mindig úgy távoztam, hogy valami többet láttam, mint az előző évben, elsősorban lelkesedésben. S ha azt mondom, hogy itt több mint ezer csillogó szemű lány és fiú jön össze, s valami olyat őriz meg a jövő számára, ami a mi nemzeti kincsünk a néprajz, népművészet, néptánc világából, akkor minden ráfordítás és minden energia megtérül, amit a szervezők megtesznek, és én csak gratulálni tudok a Helyiérték Egyesületnek.
- Polgármester úr! A város kiemelt rendezvénye ez a fesztivál. Nem nagy „megterhelés” ez a városnak? Mármint financiális oldalról?
- Financiális oldalról, a pénz hiányáról beszélni teljesen fölösleges. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy legyen egy ilyen fesztivál, mint ahogy ez a hetedik, amit én nagyon nagy örömmel fogadok, örülök, hogy Balatonbogláron van és elmondom, hogy mind a hétre bekukkantottam! Öröm, hogy ennyi gyermek elhozza a saját értékét, produkcióját hozzánk, s elviszik városunk hírét az ország számos pontjára.


» Jó napot kívánok, milyen minőségben vesznek részt a fesztiválon? Szülők, kísérők, oktatók?
Voltak-e már itt?
» Nem. Bogláron nyaralunk, nagyon tetszik, igen hasznos, jól érezzük magunkat.
» S honnan szereztek tudomást erről a rendezvényről, honnan érkeztek?
» Erről a hirdetményről. Megnéztük, hogy mi a program és eljöttünk. Békéscsabáról érkeztünk és örömmel konstatáltuk, hogy Gyomaendrődről is érkeztek táncosok. Már tegnap is itt voltunk, láttuk a téravatást, s a fergeteges rock and roll bulit sem hagytuk ki.


»Sziasztok, merről érkeztetek? Hol táncoltok?
» Budapestről jöttünk, a Törekvés Táncegyüttes tagjai vagyunk. Kőbányán működünk a művelődési központban és kb. 40-en táncolunk. Nagyon szeretünk táncolni, sok érdekeset tanulunk, már legalább húszszor volt fellépésünk. Bogláron most vagyunk először, de nagyon jó!


»Jó napot kívánok, milyen minőségben vesznek részt a fesztiválon?
» Galagahévízről jöttünk, a népi táncos gyerekekkel, szülőként, kísérőként. Fantasztikus az egész szervezés, mi nagyon elégedettek vagyunk, bár sűrűbben lenne!


» Üdvözlöm Önöket! Nézők, kísérők, nyaralók, mi hozta – és honnan - Önöket a VII. MÉTA Fesztiválra, Balatonboglárra?
» Nagypapa, nagymama. Én Szentesről jöttem.
» Én pedig Szolnokról, s a Törekvés Táncegyüttesben táncol a kisunokánk.
» S mióta táncol a gyermek?
» Nyolc éve – veszi át a szót az unoka. – Már ovis koromban elkezdtem, és nagyon szeretem. Heti két próba van, de ez a tanulás mellett még elmegy.
» Imádja! – fűzi hozzá a nagymama. – És kitűnő tanuló – büszkélkedik. Nagyon örülök, hogy ezt csinálja, ez egy nagyon nagy érték, ez befolyásolja az egész életét, egy más szemléletet ad, más világfelfogást, egyszóval minden benne van.
» S a közösség – teszem hozzá.
» Na igen, a közösségformáló erejéről nem is beszélve!


» Sziasztok, ráértek egy percre?! Merről érkeztetek, mióta táncoltok?
» Szennából jöttünk, Somogy megye, Kaposvár mellett. Már nyolc éve táncolunk, először 7 évig az általános iskolában, majd a középiskolából visszajárva ropjuk a többiekkel, heti kétszer, kedden és pénteken. A fesztivál tök jó buli, nagyon jól érezzük magunkat, reméljük, hogy jövőre is eljöhetünk.


» Szia, szabad egy bemutatkozást? Hányadik alkalommal vagy Bogláron és milyen funkciót töltesz be a rendezvényen?
» Bakonyi Erika vagyok Budapestről és legalább ötödször veszek részt a fesztiválon. Eleinte zsűriztem, most pedig színpadmesterkedem, azaz én engedem fel a színpadra a gyerkőcöket, ügyelek a rendre és hogy ne legyen kavarodás, felügyelem a színpadbejárást.
» S tetszik ez a fesztivál, szívesen jössz ide? S ha igen, miért?
» Igen. Azért mert évről-évre több gyerek van, egyre ügyesebbek, szépen nőnek az orrunk előtt, s ez gyönyörű! Én is tanítok táncot, de most nincsenek itt a gyerekeim a fesztiválon, most csak rendezőként ténykedem. Tetszik a verseny, szép színfolt a futó méta bajnokság és igen hangulatos a pünkösdi király és királynő választás is, ami mindig nagy gyermekzsivaj közepette zajlik


» Jó napot kívánok!
» ??? - Ich versteh’ das nicht!
» Ach so! Sie sind aus Deutschland. (De most váltsunk magyarra.) Honnan érkeztek és hogy tetszik a fesztivál?
» Nagyon remek, végignéztük az egész délutáni műsort, valóban fantasztikus. Észak-nyugat Németországból érkeztünk, először vagyunk Magyarországon nyaralni, azt hiszem ennél szebb fogadtatás nem is kell.


Verőfényes Pünkösd hétfő délelőtt van, a balatonboglári teniszcsarnok előtt beszélgetek a VII. MÉTA fesztivál zsűrijének három prominens hölgytagjával. Vendégeim Borbély Jolán etnográfus a Hagyományok Házából, Czidráné Bodza Klára népdalénekes és énektanár a budapesti Nádasdy Kálmán Művészeti Iskolából és
Tálas Ágnes néptánc oktató pedagógus szintén Budapestről.

- Hölgyeim, hányadszor vesznek részt ezen a fesztiválon?
- B.J.: Én azt hiszem, hogy két alkalom kivételével, amikor a Csíksomlyói Búcsúra mentem, nem voltam itt, tehát a hétből ötször itt voltam. S mivel pedagógus is vagyok, a gyerek-ügyet mindig is nagyon fontosnak tartottam a hagyományápolás szempontjából, s hát ők a továbbélésnek a kulcsai. Mert az marad meg igazán az emberben, amit gyerekkorban megszerettetünk velük. Nagyon jó ez a rendezvény, itt örülhetnek egymásnak és saját sikereiknek a gyerekek, játszhatnak, vetélkedhetnek, jól érzik magukat együtt.
- S mi a helyzet „táncilag”?
- T.Á.: Először veszek részt a Pünkösdi fesztiválon, s nagyon örültem annak, hogy szinte alig kellett felhívnunk a figyelmet arra a táncegyütteseknél, hogy egy picit több életszerűséget, vidámságot lássunk a színpadon. Zömében élvezik a gyerekek, amit csinálnak, sokszor „övék” a tánc – a koreográfia is meg a táncanyag is -, egyre jobbak az énekek, s nagy öröm számomra, hogy egyre több népi játékot szőnek be a produkcióikba, népi szokások elevenednek meg, dramatikus játékok formájában, s így belenőnek a hagyományainkba.
- B.J.: ………….
- Mi a meglátása zeneileg, „énekhangilag”?
- B.K.: Én is először veszek részt ezen a remek fesztiválon, s öröm volt számomra, hogy meghívást kaptam, mert nagy élmény volt így együtt látni mindent, hisz mindannyian tudjuk, hogy a népzene, a néptánc, az ének mennyire szervesen összetartozó, egymást nélkülözni nem tudó komplex művészet. Azt hiszem, hogy ezen a fesztiválon annyi szép éneket, produkciót hallottam, hogy gazdag élménnyel megyek haza. Tovább tudják vinni ezt a kultúrát, s az adatközlőkből való táplálkozással, az eredeti felvételek alapján őrizhetik meg ezt a csodálatos hagyományt.
- B.J.: Annál is inkább, mert nemigen dicsekedhetünk azzal, hogy iskoláinkban nagy súlyt fektetnének erre, hogy Kodály álmát megvalósítanák, mert még jócskán híján vagyunk a zenei nevelésnek. A gyerek vagy otthon vagy táncházakban, s ilyen tánccsoportokban kap indíttatást arra, hogy ezt a kultúrát megszeresse, ezzel a kultúrával élni tudjon, s ezt a saját gyerekeinek, unokáinak is tovább tudja adni.
- Kérdésem pont erre irányult volna Bodza Klárához, hogy a mai gyerekeket rá lehet-e venni, hogyan lehet rávenni a zenére, éneklésre, mert azt tapasztalom – magam is pedagógus, s egykori népzenész lévén -, hogy ha népzenéről van szó, akkor valamiféle visszahúzódás tapasztalható. Csak a már úgymond „népzenétől megfertőződött” gyerekek vonhatók be ebbe, vagy másokat is lehet integrálni e kultúra elsajátítására?
- B.K.: Határozottan mondhatom, hogy nem, mert nagyon szépen nyitogatjuk a réseket, s nemcsak azzal, hogy a minisztériumtól kaptunk egy olyan lehetőséget, hogy a népzene oktatásnak a tantervei is bekerültek a Nemzeti Alaptantervbe, ezáltal elismerik a munkánkat, s sokkal több lehetőségünk van a tanítás terén. S mivel sokkal több lehetőségünk van, egyre jobban próbálunk beférkőzni - nemcsak a művészeti iskolákon keresztül - a gyerekek lelkébe, s az általános iskolai és a gimnáziumi zeneoktatás tanterveiben egy népzene vagy néptánc óra keretein belül a gyerekek sokkal többet kaphatnak, mint régebben. Nyitottabbak lesznek, hisz nem véletlenül találtuk ki, hogy az oktatás kapcsán a forrásokhoz kell visszamenni, tehát az eredetiből kell táplálkoznunk, ezt mindannyian így kezdtük, magunk dolgoztuk ki munkatervünket, munkánk részleteit, módszereit, s a gyerekek most így sokkal többet kapnak.
- T.Á.: Van egy másik oldala is, amin keresztül megfogható ez a dolog: a pedagógusoknak lehetőségük van, hogy közel kerüljenek a népi kézművesség, néptánc, népzene, népi játék oktatáshoz, több városban is elérhető ez számukra, s ezt egyre szívesebben választják a továbbképzések keretében. S ez azért nagyon fontos, mert az a pedagógus, aki szinte minden nap találkozik a gyerekkel, az van rá a legnagyobb hatással, s lényeges, hogy a mindennapokba vigye ezt be.
- Tehát nem csak egyszer-egyszer, alkalomszerűen.
- T.Á.: Így van, s nem csak egy kiválasztott társaság, hanem egész közösségek kapják meg ezt a lehetőséget. Ismerjék meg a dudát, tekerőt, cimbalmot, kobzafurulyát és külön a vonószenekart.
- Éppen ezt akartam kérdezni, hogy a néptánc mellet van-e olyan dolog, amely érdeklődésre tarthat számot, mint pl. eszközök készítése, játszóház, néprajzi előadások, hangszerbemutatók.
- T.Á.: Ez lenne a cél, hogy minél több területet öleljen fel a képzés a közoktatásban.
- B.J.: Ezek a játszóház-vezetői tanfolyamok – amit Ági említett és amelyeket a Hagyományok Háza szervez – és azok a népi kézműves iskolák, amelyek szerte az országban működnek pontosan azt célozzák, hogy a gyerek szabad idejében is tudjon ezekkel élni. Megismerje a táncot, zenét, éneket, de azt is, hogy ügyes a keze, kezének is van intelligenciája és azzal is tud manipulálni, hogy ne csak gyurmával maszatolja össze magát, hanem agyaggal és sárral (attól még mérgezést se kap!) – már egy kultúrához közelebb került és maga hozott létre kis alkotásokat, ami az ő dicsősége, az ő öröme és úgy lehet építeni a többi műfajokat, hogy aztán egészben lássa a dolgokat.
- B.K.: Igen, és a népzene oktatáshoz még annyit szeretnék mondani, hogy ez egy nagyon komplex feladat és nagyon felelősségteljes, tehát igen fontos, hogy alapos ismeretekkel rendelkezzünk – népzene- és néptánc oktatók, kézművesek, néprajzosok -, mert a gyerekek példaértékűnek veszik a tanár tanítását, és ha ezt nem ismerjük elég alaposan, akkor csak hiányos ismereteket tudunk adni. Ha én nem ismerem a nagy magyar dialektusoknak a gazdagságát, szépségét, a különbségeit, lelkiségét – az énekre vonatkoztatva -, hogy mit tudunk belőle visszaadni, hogy mitől él pl. egy ballada, hogy van benne abban a parasztembernek a lelkisége, ha ezt nem tudjuk megmutatni és visszaadni, akkor a gyerektől sem várhatjuk, hogy visszakapjuk. Ezért is nagy felelősség a tanítás és én igyekszem a gyerekeknek a legmaximálisabban visszaadni ezt, kiszolgálni őket ebben a tekintetben.
- T.Á.: Én még csak annyit szeretnék hozzátenni ahhoz a témához, hogy ezt közösségben megéljük, hogy ha így fordul a pedagógus a gyerekekhez, egy eszköztárral úgymond felkészülve, akkor szépen végig lehet vezetni a szeptembertől júniusig tartó iskolaévet, ahol az ünnepeinkről is méltóképpen megemlékezhetünk, ahol megfelelő hangulatú játékokat gyűjtünk, saját kezű ajándékokat, munkákat készítünk, s így közösséget teremtünk vele.
- S ezekkel együtt az értékeket is átadhatjuk: ez a te kezed munkája, ezt te csináltad, szívből adod, ez nem egy „megvett, valami kész műanyag”…
- B.J.: …drága játék, fröccsöntött csecsebecse.
- B.K.: Igen, a mai gyerekek nem is tudják, hogy mit jelentett az, amikor a parasztgyerekek saját maguk készítették a legegyszerűbb anyagokból – szalmából, agyagból, gesztenyéből, kukoricaszárból, csutkából, mákgubóból – játékaikat, s így a gyerekeknek sokkal jobban kinyílt a fantáziájuk és azt sokkal jobban értékelték, amit maguk készítettek vagy maguknak vagy ajándékképp szüleiknek. A mai világ a gyerekeket egy kicsit eltompítja.
- B.J.: Ági említette a dramatikus játékokat, én abban a bizonyos „átkosban” a gyerekekkel regöltem (betlehemezni nem mertem, bevallom férfiasan) és bár először ferde szemmel néztek rám, később a kollégák már hordták be a prémes belsejű ócska kabátjukat, hogy minden gyereknek legyen bundája, apukák csinálták a láncos botokat és a vége az volt, hogy mi már a szünet előtt csak arra vártunk, hogy melyik osztályba hívnak meg bennünket regölni. Majd osztályról osztályra jártunk és a nagy iskolai ünnepély végén a mi regölésünk volt a zárószám, s végül Kodálynak a Szalontai kántálóját énekeltük el…
- T.Á.: Hadd dicsekedjek én is egy kicsit. Én is kétgyerekes családanya vagyok, sajnos az első fiamnál volt még erre energiám és az lenne az álmom, hogy ezeket a népszokásokat beépítsük az 1-4. osztályos tananyagokba. Egész máshogy érzi magát az az elsős kisgyerek, akire odafigyelnek, hogy milyen ügyes volt, milyen szépen énekelt, táncolt. És más szemmel nézi a negyedikes is az elsőst, aki azt csinálja, amit ő négy éve. Más lesz a kapcsolatuk, és már itt elkezdődik egyfajta hagyományépítés az iskolában.
- Hölgyeim, köszönöm, hogy megosztották velünk gondolataikat, érzéseiket, emlékeiket. Jövőre Önökkel – ugyanitt, Balatonbogláron!

(Lejegyezte: Keserű Zoltán Helyiérték Egyesület Balatonboglár)

Gondolatok a balatonboglári Samu Ildikó II. éves művelődés-szervező szakmai dolgozatából

Vendégünk volt a Minőség
avagy, miért kell nekünk a „Jazz és a Bor fesztiválja”?

Azt hiszem a címben tömören megadtam a választ. De nézzük egy kicsit részletesebben:

Balatonboglár „A szőlő és a bor városa” megtisztelő cím tulajdonosa. Ez a rendezvény, A „Jazz és a Bor Fesztiválja”- melyet a „Helyiérték” Gondolkodók és Alkotók Regionális Egyesület szervezett- méltó ünnepe volt egyrészt a Bornak, mely leginkább boglári, noha szívesen láttuk az ország távoli régióiból érkező minőségi borokat készítő gazdákat is, a bor művészeit.

Ez az a hely, ahol nem lehet műanyag pohárból inni. A részt vevők kaptak egy üvegpoharat ajándékba a belépő és a kóstoló jegyek mellé, melyben a bor színvonalához illően fogyaszthatták a „hegy levét”.

Ez az a hely, ahol nem műanyag a zene sem.

Itt 5 napon keresztül az igényesség nyaralt megörvendeztetve ezzel a nyaralókat és a helybeli lakosságot is.

Nekünk bogláriaknak nagyon fontos a bor és a szőlő….Ránk hárul a feladat és a felelősség: képesek vagyunk-e lakóhelyünkön mi , a civil társadalom, a lakossági kezdeményezésekben részt venni, megszervezni kulturális életünket, környezetünket, vagy állandóan csak panaszkodunk és ha minőségre vágyunk FELmegyünk Pestre.

Hát most a Helyiérték Egyesület jóvoltából itt LENT, vidéken történt valami. Valami, amit sokáig nem felejtünk, amire jó szívvel emlékezhetünk, ami megkönnyítheti szürke „józan” és zenétlen hétköznapjainkat.

Mert mámorban úszhattunk ebben az 5 napban. Csakhogy nem az alkohol, hanem a minőség mámorában. Azt hiszem, amikor országosan beszélnek a borkultúra kialakításáról, erre gondolnak: Igényesen, megfelelő „körítéssel” – például kulturális, nívós zenei élménnyel- kínálni a magyar borokat.

Persze ez csak nekünk, bogláriaknak „körítés”, hiszen sok zenét szerető és értő fiatal elsősorban a jazz nyújtotta élményért jött. No és persze a többség csak kíváncsiságból: vágyott arra, hogy valami különlegest, egyedit kap itt a Várdombhoz vezető félúton a Városi Kulturális Központban.

A Fesztivált Juhász Gábor és Lantos Zoltán duója nyitotta július 16-án. Csodálatos nyári este volt, igazi hátteret kaptunk az égiektől is a zene és a bor élvezetéhez. Az est második felében a magyar jazz talán legnépszerűbb alakja Babos Gyula és együttese a külföldön is népszerű Babos Projekt Romani lépett fel. Babos Gyula, aki személyesen is hozzájárult a Fesztivál létre jöttéhez,aki már jelenlétével is elismertté teszi a rendezvényt. Büszkeséggel töltött el engem is mint boglárit, hogy szívügyének tekinti ezt a balatonboglári rendezvényt.

Az első este kóstoltató boros gazdái: Pócz József- balatonlelle, Pók-Polonyi Pince-Eger

Második este a Fusió Group és Balázs Elemér Group zenélt nekünk.

A fantasztikus zenéhez a Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet-Balatonboglár, Györgykovács Kispince-Somló borait kóstolhattuk.

A péntek esti program- Szabó Dániel Triója és a Zana Quartett - után, mely az eddigiekhez hasonlóan a hangszeres zenére épült, szombaton megszólalt az Ember: megszólalt, de hogyan! A Kőbányai Zenei Stúdió aranytorkú fiatal művészei életre szóló zenei élménnyel ajándékoztak meg bennünket! Azt hiszem az ő művészetük és munkájuk (karvezető: Gulyás Erika és Fekete Kovács Kornél) igazán sikeressé tehetné a fiatalság zenei nevelését. Akár komolyzenei téren is. Végre megtanulhatnánk a jazz-en keresztül szeretni és élvezni a klasszikus zenét is. Mert sajnos az igazi értékért, a valódi művészetért meg kell dolgozni! A művészet nyújtotta harmónia az nem valami olcsó, könnyen megkapható és eldobható, mint a műanyag-poharas lőré.

Itt ugyanis műalkotást kaptunk öt estén keresztül: mert olyan gondosággal, szeretettel, tehetséggel előállított borokat kóstolhattunk a zene élvezet közben, mely alapján a boros gazdák - Légli Ottó, Szentpály Pincészet, Ignáczy Borpincészet Balatonboglárról, a Györgykovács Kispincészet Somlóról, Pók-Polonyi Pince és a Csutorás Pincészet Egerből, Tokajból az Oremus és a Hétszőlő Szőlőbirtok, a lellei Országh-pince borászai - méltán nevezhetők a bor művészeinek.

Jó volt boglárinak lenni július közepén! Büszke voltam és örültem, hogy vannak még olyan emberek, akik a siránkozás, panaszkodás helyett azzal töltik drága idejüket, hogy itt helyben nyújtsanak színvonalas programot a lakóknak és nyaraló vendégeknek egyaránt. Azt hiszem azok, akik eljöttek és ilyen élményben volt részük biztosan szívesen visszajönnek jövőre is.